Részletek a könyvről
Célkitűzés, módszertan és bevezetés 5
A könyv rendeltetése 5
A szerző pedagógiai álláspontja - e munka célja - a könyv szerkezete 5
A szerző álláspontja az oktatáson belüli kreativitásról 7
A "kreativitás" fogalmával kapcsolatos nézeteltérések - a "kreativitás" fogalmának többértelműsége - a kreativitás kultusza - a kreativitás és a művelődési esélyegyenlőségek követelése 7
Kreativitás az iskolában, kreativitás a társadalomban 16
A kreativitás és az alkotó ember 16
Mi is a kreativitás? - a kreativitást fejlesztő minőségek: problématudat, újszerű kérdések felvetésének képessége, lényeglátás, elemző és szintetizáló képesség, ötletgazdagság, a gondolkodás rugalmassága, eredetiség - az alkotó gondolkodású ember jellemzői 16
Kreativitás és az iskolai értékmérők 23
A pedagógus által becsült tulajdonságok - a kreativitás életkorilag meghatározott "mélypontjai" 23
A kreativitás szükségessége 27
A társadalom igényli a kreativitást - a kreativitás irányti egyéni szükséglet - lelki közérzet és kreativitás - milyen tanulási előnyt jelent az egyén számára 28
Tanulható-e a kreativitás? 33
A kreativitás alkotóelemei - szaktudás, szorgalom és célratörtés, tehetség, alkalom - a pedagógus által fejlesztett kreativitás - egy példa a tanításból - az értelem, a motiváció és az érzelem interakciója 33
Az olvasónak szálnt megjegyzések 41
Ecetismertetések: az ötletgazdagság fejlesztése és jutalmazása - a kreativitással szemben ellenséges tanítási légkör, az ötletgazdagság és az alkotó teljesítmény fejlesztése - interakciók a tanítás során: a tanuló kérdései, a megismerési teljesítmények jutalmazása 41
A tehetség fogalmának változása 50
Az intelligencia egysíkú fogalma 50
Binet befolyása - az inteligencia fogalmának "megmerevedése" - egy példa a tanításból; a helyzet 50
Az intelligencia tágan értelmezett fogalma 56
Konvergens gondolkodás - divergens gondolkodás 56
A "kreativitás" fogalmának meghatározása 61
A kritériumok kérdése - kreativitástesztek - korrelációk hagyományos teszteljárásokkal - kreativitástesztek és iskolai teljesítmény - prognosztizálható-e a kreativitás későbbi életkorokra - az Edmonton-kísérlet - kreativitás mint ötletalkotási képesség 61
Alkalmazott kreativitás és tanítás 72
A prioritások megváltoztatása - a kreativitás és divergens gondolkodás - alkotó teljesítmény és alkotó képesség - két szembenálló kreativitáselmélet 72
Az olvasónak szánt megjegyzések 78
Tanításból vett példa: a pedagógus gátló viselkedése, bátorító pedagógus-viselkedés 78
Az alkotó gondolkodás szociális és érzelmi akadályai 81
Speciálisan társadalmi akadályok 81
A szocializáló következményei - társadalomspecifikus és tanítás-specifikus akadályok: a sikerhajhászás, a "terhes" a kérdezősködéssel szembeni szankciók, kívülről irányított minősítés, a konformitás kényszere, a nemi szerepek rigiditása, a "másság" azonosítása az abnormitással, a munka és a játék kettéválasztása 81
Személyiségspecifikus akadályok 91
Képtelennek lenni arra, hogy "önmagunkat adjuk", a képzeletünktől való félelem, az elemző gondolkodás fontosságának túlhangsúlyozása, gondolatmenetek megszakítása idő előtt, gondolkodási sémák, nem tudjuk kezelni saját ötleteinket, szorongási készenlét, a verbális közlés túlzott fontossága 91
Tanítási példa: a helyzet, gátló reakció, a tanulói kérdések iránti nyitottság 95
Az olvasónak szánt megjegyzések 98
Esetismertetések: hogyan büntetik a túlzott lelkesedést, alternatív kifejezési formák, hogyan lehet a "másmilyen" emberekben táplálni azt az érzést, hogy nem egészen normálisak - tanítási interakciók: a munka és a játék kapcsolata, a kívülről irányított minősítés 98
Kreativitásfejlesztés a tanításban 105
A kreativitás akadályainak leküzdése 105
A pedagógus mint példakép - a kreatív pedagógus: egy helyzet - hogyan teremtsünk kreatív tanítási légkört: személyes viszony, érzelmi feltételek, motivációs légkör, szociális feltételek - a kreatív teljesítmények célzott fejlesztése - a teljesítmény értékelésének szerepe: az értékelési eljárás megváltoztatása - különböző jellegű értékelő eljárások: egy helyzet; külső hatalom által végzett teljesítményértékelés, önértékelés a pedagógus irányításával 106
Az olvasónak szánt megjegyzések 120
Esetismertetések: egy kreatív gyerek nem kellő mértékű fejlesztése, egy kreatív tanuló elszigetelése, hogyan lehet az iskola igazgatója mentor - interakicó az osztályban: a divergens gondolkodás elismerése és bátorítása, a tanulótársakhoz fűződő kapcsolat zavara 120
Hogyan segítsük az ötletek születését 127
Általános módszerek 127
Ötletek serkentése: szintetikus gondolkodás, a probléma megfordítása, az eredményre vonatkoztatott gondolkodás, a domináló ötletre való összpontosítás, a gondolkodási gátlások áttörése, játék az ötletekkel, a képzelet hasznosítása 127
Az ötletgazdagság fejlesztése a tanítás során 133
Tanítási javaslatok: Ötletek tárolása (idea trap), "zörej sztorik", brainstorming, játék az ötletekkel, történetek lejegyzése, tárgyak kijavítása - tanítási gyakorlatok: a problémák felismerése, alkalmazási lehetőségek kitalálása, konzekvenciák kitalálása, tulajdonságok és tárgyak kapcsolata, a formák használata, rajzolás a körökből, rajzok kiegészítése, szimbólumok kitalálása, a kérdezés szabadsága 133
A curriculum-tervezésre vonatkozó következmények 143
Miért fokozódik a taítás egyoldalúsága - miért van szükség a kiegyenlítődésre - művészetre nevelés - játékos nevelés - a rendszer tehetetlensége és az egyes pedagógusok feladatai 143
Az olvasónak szánt megjegyzések 150
Esetismertetések: felesleges korlátozások bevezetése, összpontosítás a probléma magvára, játék és képzelet - interakciók a tanítás során: közönséges tárgy szokatlan használata, az eredményekből kiinduló gondolkodás 150
Függelék
