Bodnár Dániel: Fekete gitár

Kőbánya központja a Zalka Máté tér és Körösi Csorna Sándor út közötti térség. Panelből épült, tízemeletes házakból álló lakótelep, vonat- és autóbusz állomás, félig elkészült, macskaköves sétálóutca, élelmiszer- és ruházati áruház, fodrászüzlet, Patyolat, OFOTÉRT, könyvtárral, kiállítóteremmel, nyelvstúdióval ellátott, gazdag színházi és zenei programokat kínáló Művelődési Ház, csaknem másfél évtizede tatarozás alatt álló, műemlékként nyilvántartott, Szent László nevét viselő templom található itt. Az egyik mellékutcában üzemel a Góbé nevű presszó, amelynek üzletvezető helyettese Sági Ferenc, legalábbis papíron, mert az elmúlt három hónapban, miután meglehetősen viharos körülmények között elköltözött otthonról, messziről elkerülte a presszónak még a környékét is.
Óvatossága nagyon is indokolt, hiszen Krisztina, Sági nagyobbik, a gimnázium utolsó évét végző lánya, aki hetente egyszer meglátogatja őt, tapintatos formában többször is fölhívta a figyelmét, hogy Morvái úr, Krisztina anyai nagyapja, aki korábban csaknem húsz esztendeig vezette a presszót, borzasztóan neheztel rá a történtek miatt, amit Sági, ismerve az apósa indulatos természetét és a dolgokat fehéren-feketén megítélő világnézetét, úgy értelmezett, mintha azt mondta volna: - az a rohadt tróger ide többé be nem teheti a lábát -, vagyis a dolgok jelenlegi állása szerint nagyon úgy néz ki, hogy Sági hosszú, ám nem túlságosan dicső pályafutása Morvái úr üzletében egyszer és mindenkorra véget ért