Dr. Tétényi Zoltán Dr. Juhász József Dr. Németh István : Jogi ismeretek

1. a. Államhatalmi - népképviseleti szervek csoportjai, azok fontosabb feladatai és hatásköre

Jogforrások:
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány),
b) a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény,
c) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
d) a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény,
e) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény.

A) Bevezető és áttekintően az államszervezet
Az államszervezeten belül munkamegosztás figyelhető meg. Ez bizonyos szervtípusok létezését is feltételezi. Az adott típusba tartozó szerveknek jól meghatározható és egymástól elkülönülő funkciója van. Az Alkotmányban rögzített szabályoknak és általános jogi garanciákat hordozó alapelveknek megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők.
a) Az államhatalmi - népképviseleti szervek csoportjai
• az Országgyűlés,
• a helyi önkormányzatok képviselő-testületei a következő szinteken:
- településiek,
- megyeiek,
• a kisebbségi önkormányzatok testületei a következő szinteken:
- településiek,
- helyiek,
- országosak.
b) A közigazgatási szervek
A közigazgatás, mint gyűjtőfogalom alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük. Az államigazgatás szervei a következők:
• a központi államigazgatási szervek (pl. Kormány),
- a helyi önkormányzatok meghatározott szervei (pl. jegyző) is elláthatnak államigazgatási feladatokat.
c) A bíróságok
Ezek többszintűek. (Helyi bíróságok, megyei bíróságok, ítélőtáblák, Legfelsőbb Bíróság.)
d) Az ügyészségek
Ezek ugyancsak többszintűek. (Helyi ügyészségek, megyei ügyészségek, Legfőbb Ügyészség.)
e) Az a) - d) pontokban írtak közé nem besorolható szervek (egyéb szervek)
Pl. az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék.