Részletek a könyvről
Dr. Horváth István nagykövet harmadszor lepi meg visszaemlékezéseivel az érdeklődő olvasót. Ez alkalommal is a nyolcvanas évek magyar-német kapcsolatai és a hazai belpolitika történései állnak a középpontban. A szerző Magyarország, de hangsúlyosan a „reformerek nagyköveteként" nem csupán felidézi a korabeli politikai osztály képviselőinek szerepét, a magyar-német tárgyalások sok tekintetben nem ismert hátterét és a rendszerváltozás mint a hatalomátadás felülről irányított folyamatának értelmezését, hanem mindehhez mellékeli magánarchívumának bizalmas, de eddig még nem publikált dokumentumait és vonatkozó fényképgyűjteményét is. A kötet újdonsága, hogy nemcsak a szerző, a dokumentumok is beszélnek. Dr. Horváth István közgazdász és diplomata az egykori állampárt reformnemzedékének az a tagja, aki az 1984. évi Bonnba kerülését követő nyolc évben a magyar-német kapcsolatok mind szorosabbá váló elmélyítésében látta Magyarország belső átalakításának legfontosabb külső támaszát. Ahogy napjainkban is a magyar modernizáció egyik különösen fontos, ha nem a legfontosabb külső forrása a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő stratégiai kapcsolatok rendszere, úgy a nyolcvanas évek kezdeti nyugati nyitásától egészén a határnyitásig a magyar-német kapcsolatok kínálták a legtöbb lehetőséget a magyarországi belső reformfolyamatok külső pénzügyi, gazdasági és politikai alátámasztására és az Európai Közösség irányában kibontakozott útkeresés politikája számára. Horváth István ebben a relációban - hol a háttérben, hol az események frontvonalán - építette fel azt a kapcsolati hálózatot, amelyben a Német Szövetségi Köztársaság a reformok érdekében mindig késznek bizonyult Magyarország pénzügyi és gazdasági támogatására, anélkül, hogy a közvetlen beavatkozás látszatát keltve a támogatást a reformoktól tette volna függővé.
Egy igazi diplomatának mindig „két asztalon", a kül- és belpolitika területén kell egyidejűleg „játszania", mi több, a politika, a gazdaság és a társadalom különböző területein, s ez a nyolcvanas években sem volt másképp. A kötet interjúformában tekinti át Horváth István nézőpontjából az akkori - ma már történelmi léptékűnek tekinthető - politikát és a politikai személyiségek világát, a politikai és a diplomáciai kezdeményezések útvesztőit a „külső" kapcsolatépítés és a belső, otthoni „szövetségesi koalíciók" bonyolult viszonyát.
A kötet három része, az interjú, a politikai dokumentumok, valamint a korabeli fényképek gyűjteménye inspiráló környezetet teremtenek a továbbgondolásra, nemcsak a kortörténet hivatásos művelői, hanem minden érdeklődő olvasó számára.
