Részletek a könyvről
Almafa
Bő, zöld szoknyában, széles terebéllyel
mesékről álmodom, ha jő az éjjel.
A lobjaim közt almák aranya.
Mindig csak adnék, én, örök anya.
Medve
- Mindig ölelnék, mindent, a világot,
a fát, a sziklát, a kisgyereket,
Vagyok a lompos és otromba jóság,
a láncravert, esetlen szeretet...
