Kovács Katalin: Orvosi szociológia

Tartalom
Bevezetés. Az orvosi szociológia mint a magatartástudományok alapozó tárgya (Kopp Mária) 11
Betegség, gyógyítás, társadalom (Szántó Zsuzsa) 15
Történeti áttekintés 15
Az őskor és az ókor társadalmai 15
A középkor társadalma 17
A modern társadalom 19
A "posztmodern" társadalom 23
Új jelenségek az egészség és a társadalom viszonyában 24
Preventív orvoslás 24
Egészségkultusz, szépségkultusz 26
Medikalizáció 28
A betegségstruktúra megváltozásának hatása az orvoslás társadalmi megítélésére 29
Irodalom 32
Az egészségi állapot mérése (Kovács Katalin) 33
A mortalitás 33
A mortalitási egyenlőtlenségek mérése 39
Morbiditásvizsgálatok 40
Az "esetszám" típusú mérőszámok 40
Táppénzes statisztika 42
Az egészségi állapot szubjektív értékelése 42
Kérdőíveken alapuló indexek, skálák, egészség- és betegségprofilok 43
Irodalom 45
Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot (Gyukits György, Ürmös Andor) 47
Életkor 47
Nem 49
Mortalitási különbségek a férfiak és a nők között 50
Mobiditási különbségek a férfiak és a nők között 52
A nemi különbségek magyarázata 53
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek 53
Iskolai végzettség 54
Foglalkozás 54
Munkanélküliség 57
Szegénység 58
Földrajzi és regionális különbségek 60
Az etnikai hovatartozás 62
A magyarországi romák 63
Irodalom 65
Az egészségi állapot Magyarországon (Kovács Katalin) 67
Halandóság 67
Az egészségi állapot szubjektív értékelése 73
Kérdőíves felvételek segítségével nyert morbiditási adatok 73
Irodalom 76
Az orvosi hivatás (Sági Matild) 77
Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek 77
Alapfogalmak 77
Presztízs, karizma, társadalmi presztízs 78
Hivatásrend 78
Modern hivatás, modern hivatásrend 79
Hivatás 79
A modern hivatásrend 80
A pályaszocializáció 82
Direkt és indirekt szocializáció 83
Háromlépcsős szocializáció 84
A hivatás zártsága 89
Az orvosi hivatás szekularizációja 89
A testületi szellem gyengülése, a laikus kontroll erősödése 90
Az orvoslás piacosodása 90
Az orvostudomány fejlődése 91
A magas presztízs megalapozó életforma megítélésének változása 91
Az orvosok státusza a mai Magyarországon 93
Presztízs 93
Jövedelem 94
Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre 95
Irodalom 96
Az orvosbeteg kapcsolat (László Klára) 99
Bevezető 99
A gyógyítás főszereplői: az orvos és a beteg 100
Szerepelméleti megközelítés 100
Az orvosi hivatás helye a foglalkozások körében 101
Az orvosszerep változásai 102
A betegszerep 104
Az orvos-beteg kapcsolat 107
Az orvos-beteg találkozás szociálpszichológiai meghatározottsága 107
Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 108
Összefoglalás 112
Irodalom 112
A betegviselkedés (Susánszky Éva) 113
Laikus egészségfilozófiák 113
Laikus betegségfilozófiák 117
Egészségviselkedés és betegviselkedés 120
Miért nem fordulnak az emberek azonnal orvoshoz a tüneteikkel? 121
Mi készteti az embereket az orvoshoz fordulásra? 123
Irodalom 124
Az öngyógyítástól a kórházig (László Klára - Susánszky Éva) 127
Öngyógyítás 127
Önsegítő csoportok 128
Alternatív gyógymódok 129
A kórház 130
A kórház kialakulása 131
A kórház szervezeti sajátosságai 132
A kórházi kapcsolatrendszer 132
Mi történik a beteggel a kórházban? 136
Irodalom 139
Az egészségügyi rendszer alapvető jellemzői (Orosz Éva) 141
Az egészségügyi rendszer összetevői, értékelési kritériumai 141
Az egészségpolitika 142
A finanszírozási rendszer 142
A szolgáltatási szektor jellegzetességei 143
Az erőforrások termelése 143
Az egészségügyi rendszer céljai, értékelésének lehetséges szempontjai 144
Egészségi állapot (eredmény) 145
Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság) 145
Az egyéni szabadság 146
Hatékonyság 146
Minőség 147
Az egyének igényeire való reagálóképesség 148
Felelősségre vonhatóság, átláthatóság 148
Az egészségügy finanszírozási rendszerének összetevői 148
A forrástermés: az egyének/fogyasztók és a finanszírozó ("harmadik fél") közötti kapcsolat 149
A finanszírozó "harmadik fél" típusai 149
Az egészségügyi rendszerek típusai 152
A források elosztása. A finanszírozó és a szolgálató közötti kapcsolat 153
A fogyasztó és a szolgálató közötti kapcsolat 156
Az állam és a piac szerepe az egészségügyben 156
Az egészségügyi rendszerek alternatív modelljei 156
Az ún. piaci kudarcok 159
A prioritások meghatározása 162
Epidemológiai megközelítés 164
Közgazdasági megközelítés 164
A bizonyítékon alapuló orvoslás 164
Irodalom 165
A magyar egészségügyi rendszer a kilencvenes években (Orosz Éva) 167
Az egészségügy átalakulásának gazdasági-társadalmi körülményei 167
Reformtörekvések a 90-es években 168
Az egészségügyi rendszer fő problémái a 90-es évek elején 168
A legfontosabb örökölt problémák 168
A gazdasági átalakulás következményeiként megjelenő legfontosabb új problémák 169
Az egészségügyi rendszer jellemzői a 90-es évek végén 172
Jogi keretek 172
Az egészségügyi rendszer finanszírozásának forrásai 172
Szolgáltatások 173
A közületi és a magánszektor szerepe 178
A 90-es években végbement privatizáció formái 179
Az állampolgárok helyzete az egészségügyben 180
Az egészségügyi rendszer finanszírozási és hatékonysági problémái 181
A finanszírozhatóság problémái 181
Az egészségügy hatékonysági problémái 182
Összefoglalás 188
Reform-alternatívák 189
Irodalom 190
Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben (Lőke János) 191
Hozzáférés 192
Költségek 194
Az innováció 194
Az igények innovációtól független növekedése 195
A defenzív medicína 197
A biztosítók 197
A minőség 199
Mi a minőség? 199
A minőség mérése (becslése) 199
Az orvosi munka szakmai minősége 201
A minőségbiztosítás 202
Az egészségügy különböző szereplői és a minőség 203
Összefoglalás 204
Irodalom 204
Tárgymutató 207