Molnár Géza: Vasárnap mindig esik az eső

A nagy sikerű, második kiadásban megjelent regény főhősét, Mádi Istvánt, házassága botrányos felbomlása után vidékre helyezik, egy megyei laphoz. A tehetséges újságíró az új beosztásban és az új körülmények között olyan élményekkel, tapasztalatokkal és izgalmakkal telitődik, melyek élete szigorú, következetes újrafogalmazására kényszerítik. Úgy érzi, korábbi álmaihoz és eszményeihez akaratlanul is hűtlenné vált, régi forradalmár-szenvedélye kilobbant, a körülményekkel és a lehetőségekkel - önmagához és elveihez méltatlanul - megalkudott. A gyötrő sejtések akkor válnak teljes felismeréssé, amikor a szeretője, Vince Edina, kétségbeesetten le akarja beszélni a helyi bűn- és érdekszövetségek átvilágításáról, egy leleplező cikksorozat megírásáról. De a vonzó fiatalasszonynak, aki a férjét - és természetesen önmagát is - félti a botránytól, nem sikerül Mádi Istvánt rávenni a megalkuvásra, a bűnös hallgatásra. A regény hősét végül is elbocsátják a laptól, de ő nem kedveszegetten, nem reményvesztetten távozik, hanem felszabadultan és magára találva lép vissza arra az útra, amelyen valamikor, még sokkal fiatalabban elindult.
Molnár Géza izgalmas, eleven sodrású regénye kitűnően érzékeltetett feszültségek erőterébe viszi az olvasót, és egyértelmű, tiszta választ ad arra az alapvető erkölcsi kérdésre, hogy lehet-e becsületesen élni "az igazság állandó igénye és állandó gyakorlata nélkül".