Rainer M. János: A Kádár-korszak 1956-1989 (Magyarország története 22.)

Megjegyzés: Színes fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva.
ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:
A Kádár-korszak a magyarországi szovjet típusú politikai, gazdasági és társadalmi rendszer történelmi periódusának leghosszabb alfejezete.
1944-1945- ben a második világháborúban vesztes Magyarország a Szovjetunió katonai megszállása alá került. Maga a szovjet típusú rendszer 1947-től 1949-ig épült ki az 1920-as évek végén létrejött, Joszif Visszarionovics Sztálin nevével fémjelzett Szovjetunió berendezkedésének mintájára. A negyvenes évek végéig hasonló rendszerek létesültek mindazon kelet- és közép-európai országokban, amelyek szovjet érdekszférába tartoztak. Sztálin halála (1953) után a Szovjetunióban és a befolyása alatt álló országokban egyaránt változtatásokkal próbálták enyhíteni a gazdasági és társadalmi feszültségeket. A magyar forradalom 1956- ban ezt a folyamatot átmenetileg visszavetette, de 1961-től a korrekciós törekvések új lendületet kaptak.
A Sztálin utáni zavaros időket követően az egyeduralmat megszerző Nyikita Szergejevics Hruscsov pártfőtitkár az ötvenes évek végétől nagyszabású terveket szőtt az úgynevezett kommunista társadalom alapjainak megteremtéséről, az Egyesült Államok utoléréséről és túlszárnyalásáról (dognaty i peregnaty). A kommunista ideológia egyik alapvető meggyőződése volt, hogy a politikai rendszerek gazdasági alapokon nyugszanak. Az egész kommunista projekt sikere a gazdaság (ezen belül is elsősorban az ipar) eredményein mérhető. A korrekciók tehát elsősorban a centralizált-bürokratikus, tervutasításokra épülő államgazdaság hatékonyságának javítását és a lakosság életszínvonalának emelését célozták. A változtatás kísérletei azonban megosztották a szovjet politikai vezetést, amely tartott birodalma fellazulásától. Hruscsovot 1964 októberében puccsal megbuktatták. Ettől kezdve mind kevésbé próbálkoztak változtatásokkal (Magyarország a kivételek közé tartozott). Európában a Szovjetunió mindinkább meglévő területei I megtartására rendezkedett be. Terjeszkedéssel inkább Ázsiában és Afrikában próbálkozott. Ennek fő eszközei, a hadsereg és a védelmi ipar minden tekintetben elsőbbséget élvezett. Kezdetét vette a pangás (zasztoj) időszaka, amely egészen a nyolcvanas évek közepéig tartott. Vissza
TARTALOM
MEGTORLÁS ÉS A RENDSZER ÚJJÁÉPÍTÉSE 1956-1963
Bevezetés 8
A hatalmi intézmények újjászervezése 12
Lecsendesítés és megtorlás 17
Az alapok (másodszori) lerakása 24
Eredmények 29
KÍSÉRLET MEGÚJULÁSRA 1963-1974
Kihívások 36
Útkeresés, reform 40
1968 45
Félfordulat - vissza 49
Reformmérleg: konszolidált hétköznapok 54
MEGTORPANÁS ÉS ÚTKERESÉS 1974-1985
Helyben járás 66
Magyarország és a világ 68
Reformtétovázás 74
Másként gondolkodók 77
Késő kádári közállapotok, érlelődő konfliktusok 83
VÁLSÁG ÉS BUKÁS 1985-1989
A birodalom válsága 90
Utódlás 93
Új „modell" - és a múlt árnyai 99
Tárgyalások, fordulópontok 103
Új rendszer körvonalai 110
Ajánlott irodalom 112