Száva Péter : Magyarország felszabadítása

Harminc éve, hogy hazánk területén elhallgattak a fegyverek. A világtörténelem eddigi legnagyobb és legkegyetlenebb háborújának befejező szakaszában a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg véglegesen kiűzte Magyarországról a német fasiszta megszállókat és hazai csatlósaikat. Harminc év egy nép történetében nem nagy idő. Következményeit tekintve azonban az 1945. április 4-ével kezdődő új történelmi szakasz a legjelentősebbé vált hazánk életében. Népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét, megnyílt előttünk a fejlődés, a társadalmi felszabadulás és a szocializmus építésének útja. Az elmúlt három évtized évszázadokkal ér fel. Az esztelen, szovjetellenes háborúba kényszerített, a fasiszta német- és a nyilasterror alatt nyögő magyar népnek - mint Európa annyi más népének is - a szovjet hadsereg hozta el a szabadságot. Ezért mély és el nem múló hálát érzünk a Szovjetunió népei és katonafiai iránt. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár, jugoszláv és román harcosokra is, akik szovjet bajtársaikkal együtt a legdrágábbat, életüket áldozták szabadságunkért. A váltakozó hevességű és szünet nélküli harcok több mint fél évig dúltak hazánk területén, pusztítva az embert és az általa alkotott, gyakran pótolhatatlan értékeket. A hadműveletek során a szovjet hadseregnek mintegy 150 ezer katonája halt hősi halált. Súlyos veszteségeket szenvedett a magyar kommunista párt, a magyar antifasiszta és ellenállási mozgalom. Sok vért áldoztak a hazánk felszabadításában részt vett bolgár, jugoszláv és román csapatok, valamint a szovjet hadsereg oldalán harcoló magyar alakulatok is. Hazánkban és határainkon kívül is szakadatlan, szorgos kutatómunka folyik, hogy megismerjük és feldolgozzuk a harminc év előtti események történetének minden részletét. Megkönnyíti munkánkat, hogy ma már a könyvészeti és az egykorú összefoglaló anyagokon, az azóta megjelent monográfiákon, a mind gazdagabb emlékiratokon kívül hadtörténészeink rendelkezésére áll a szovjet és a német hadműveleti és harcászati okmányok sokasága is. Ez utóbbiak tanulmányozása, elemzése és összevetése lehetővé tette egyrészt, hogy nyomon követhessük a katonai eseményeket, másrészt, hogy megismerhessük a harcokat és hadműveleteket irányító parancsnokok és parancsnokságok roppant erőfeszítést igénylő munkáját. Ma már módunk van megvilágítani a szemben álló felek ténykedésének mozgatórugóit. A háborúk és a hadművészet történetével foglalkozó magyar és szovjet kutatók hazánk felszabadításával kapcsolatban bővel élnek e lehetőségekkel. A Magyarország felszabadítása című kötet is ennek a szorgos tudományos kutatómunkának az eredménye.
A műben közölt tanulmányok szerzői a legújabb források felhasználásával, számtalan eddig ismeretlen részletet tártak fel. S ennek gondos elemzésével mutatják be a szovjet hadsereg és a német fasiszta csapatok életre-halálra menő küzdelmét, a magyar antifasiszták harcát és a magyar ellenállási mozgalom fasizmus elleni tevékenységét. A kötet annak a hat hónapnak a hadműveletét elemzi, amely döntő fontosságúvá vált a magyar nép jövője szempontjából.
Ugyanakkor emlékeztet mindenkit, a kortársakat és a fiatal nemzedéket arra a felelősségre, amellyel a felszabadító Szovjetuniónak, hadseregének és mindazoknak tartozunk, akik megtisztították hazánkat a német fasisztáktól és a nyilas hordáktól. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom e jelentős tanulmánykötetet az Olvasó szíves figyelmébe